Az ellenállások két fő típusba sorolhatók aszerint, hogy az ellenállás értéke módosítható-e vagy sem: fix ellenállások és változó ellenállások.
Rögzített ellenállások: Ezen ellenállások ellenállásértékét a gyártás időpontjában határozzák meg, és normál használati körülmények között nem változik.Ezek a leggyakoribb típusú ellenállások, és különféle áramkörökben használják állandó ellenállásérték biztosítására.A fix ellenállásoknak általában két vége van, amelyeket egy kapcsolási rajzon függőleges vonalként ábrázolhatunk, ahol a két vége közötti távolság jelzi az ellenállás értékét.
A fix ellenállásokkal ellentétben a változó ellenállások ellenállásértéke külső beállítással módosítható.Ez ideálissá teszi őket olyan alkalmazásokhoz, ahol az ellenállás értékének pontos szabályozására van szükség.A változtatható ellenállásoknak általában három kivezetése és egy csúszóérintkezője van, amely az ellenállás testén keresztül mozgatható az ellenállás értékének megváltoztatásához.A változó ellenállások általános típusai közé tartoznak a csúszóhuzalos varisztorok és potenciométerek.
A rögzített és változtatható ellenállásokon kívül létezik egy speciális ellenállási típus, az úgynevezett „érzékeny ellenállás”, amely a környezeti feltételek (pl. hőmérséklet, nyomás, páratartalom stb.) változásaira reagálva képes megváltoztatni az ellenállás értékét.
Szerkezeti szinten a rögzített ellenállás ellenállásértéke a gyártási folyamat során kerül meghatározásra, és az élettartama során nem változik.Ezzel szemben a változtatható ellenállás ellenállásértéke mechanikusan vagy elektronikusan állítható.Belső részeik általában egy vagy több érintkezőt tartalmaznak, amelyek az ellenállástesten csúsznak vagy forognak az ellenállás értékének megváltoztatása érdekében.
A fix ellenállások alkalmasak az áramköri paraméterek pontosságát igénylő alkalmazásokhoz, mivel stabil ellenállásértéket tudnak biztosítani.A fix ellenállások nagy pontosságuk és stabilitásuk miatt hosszú élettartammal rendelkeznek.Másrészt a változó ellenállásokat főként ott használják, ahol az ellenállás értékének dinamikus beállítására van szükség.Például a hangerő beállításához vagy a jelszint megváltoztatásához az audioberendezésekben, vagy a pontos feszültség- vagy áramszabályozás eléréséhez az automatikus vezérlőrendszerekben.
A rögzített ellenállások és a változó ellenállások tervezési és gyártási folyamataiban is különböznek.A rögzített ellenállások jellemzően vékonyréteg- vagy vastagréteg-technológiát alkalmaznak, amelyben vezető anyagokat helyeznek fel egy hordozóra, hogy ellenállást képezzenek.A változó ellenállások viszont bonyolultabb mechanikát igényelhetnek, hogy biztosítsák az érintkezők zökkenőmentes mozgását.A rögzített és változó ellenállások közötti választás a költség és a teljesítmény közötti kompromisszumot is magában foglalja.A rögzített ellenállások általában olcsóbbak, mivel viszonylag egyszerű a gyártásuk.
